A sertések orsóférgessége
A sertések orsóférgessége

A sertések világszerte legelterjedtebb belső élősködője, a sertésállományok 50-75%-ában előfordul
Kóroktan: Ascaris suum, henger alakú, két végén elhegyesedő, vékonybélben élősködő orsóféreg.
A nőstény férgek naponta 200 000 petét raknak.
Malacok fertőződése érintkezéssel, vagy:
- takarmánnyal,
- ivóvízzel,
- alommal,
- a kocák csecsbimbóinak szopásakor felvett 2. stádiumú lárvát tartalmazó petékkel történik.
A fertőződést követő 2 nap múlva a lárvák a májba, a 7.-10. napon a tüdőbe jutnak.
Klinikai tünetek:
Az orsóférgesség általában a fiatal, 2-5 hónapos állatok megbetegedése:
- étvágytalanság,
- köhögés,
- fejlődésben visszamaradás,
- vérfogyottság,
- matt fényű és összetapadt szőrzet, elhullás.
Kórjelzés: Járványtan, klinikum, kórbonctan alapján.
Az egyes férgek spontán ürülése, de pontosabb megállapítás az orsóféregpeték kimutatása mikroszkóppal.
Kórbonctani elváltozások: a máj felületén a fertőzést követő 10 nap múlva fillérnyi, kékes-szürke, füstszerű, diffúz, nem éles határú foltozottság (hepatitis interstitialis parasitaria multiplex) látható. A már kifejlett orsóférgek megtalálhatóak a bélcsatornában, gyomorban.
Gyógykezelés, védekezés: A kártétel ellen hatékonyan a járványtani szabályok, a telepi higiénia betartásával és prevencióval védekezhetünk.
Az orsóféreg a legkártékonyabb bélféreg! A sertéstartóknak milliós veszteségeket okoz évente!
Gazdasági kártétel: befolyásolja az állatok takarmányfelvételét, csökken a napi testtömeg-gyarapodás, romlik a takarmány értékesülés, nő a belső szervek kobzásából származó veszteség.
A vándorló lárva roncsolja a máj és tüdő szövetét, melynek következménye:
- Foltos máj ("milk spots")
- A tüdő sérülékenyebb lesz a mycoplasma és más kórokozók számára,
- Az immunrendszer meggyengül.
